2019. IX. 17.

Garbóci László
(helytörténész, a XXII. kerületi Mihalik Sándor Helytörténeti Kör vezetője)

Híres elődeink nyomában – Séta a budafoki Öregtemetőben

Garbóci László vagyok és még Budafokon születtem az utolsó pillanatban (1949-ben). Jelenleg nyugdíjas éveimet töltöm, de egyre intenzívebben foglalkozom szűkebb pátriám, Budafok és Dél-Buda múltjával, amelyet idestova már több mint 35 éve kutatok. Az előadásról: A XVIII. század elején létesült település, Promontor-Budafok történetének jelenlegi temetője immáron a negyedik. Ennek a temetőnek a területét a XIX. század közepén vásárolta meg a község. Az első nem hivatalos temetés 1848-ban történt, ám hivatalosan csak 1870-ben, a Falkner kriptába történt az első temetés. Az öreg temető bővítése, amely csak sírboltokból állt, a XIX. század végén történt meg. Ekkor még külön temetkezési részt alakítottak ki az evangélikus, a református és az időközben Budafokra betelepült zsidó közösségek részére. Utolsó bővítése 1930-ban történt. Bár újabb bővítésre is igény lett volna, de erre már nem kerülhetett sor, mert a település körbenőtte a jelenlegi sírkertet. Jelesebb halottak a budafoki temetőben: Térey Pál, a szabadságharc honvéd huszárőrnagya; Louis Francois, a Francois pezsgőgyár megalapítója; Záborszky Nándor, Budafok város első polgármestere; Mihalik Sándor történész, iskolaigazgató, Budafok múltjának első tudományos szintű kutatotója. Simon Lajos iskolaigazgató, a Gárdonyi Géza Csillaga Irodalmi Társaság elnök-alapítója, Gárdonyi Géza barátja és Vén Emil festőművész.

2019. IX. 24.

PaedDr. Cseh Gizella
(tanár, újságíró, idegenvezető)

Vilma doktorasszony. Hugonnai Vilma emlékezete

2019. X. 1.

Dr. Tewolde Melles Hagos
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola)

A közelmúlt politikai és gazdasági viszonyai Kelet-Afrikában

Dr. Melles Hagos Tewolde a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett főiskolai és egyetemi diplomát, majd PhD-fokozatot. Az előadó jelenleg a Tomori Pál Főiskola Pénzügy és számvitel tanszékének  főiskolai tanára, a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület (PEME) felügyelőbizottságának elnöke, a „European Taxation and Accounting in Practice” (egy gyakorlatorientált számviteloktatást támogató szervezet) tagja és oktatója, a nemzetközi és vezetői számvitel első oktatója Magyarországon, több európai és hazai neves egyetem vendégprofesszora. A felsőoktatásban eltöltött több évtized mellett több középiskola diákjának és tanárának kínált interaktív oktatási programokat. Kutatási területei: pénzügy és számvitel, valamint a turizmus szerepe a gazdaságban és a pénzügyi elemzésben. Az előadásról: A témaválasztást két dolog indokolta: az előadó afrikai (ezen belül eritreai) származású, illetve az európai (benne magyarországi) és afrikai országok közötti együttműködés lehetőségei. Az előadás célja, hogy áttekintést nyújtson a  Kelet-afrikai Közösség (tagjai: Burundi, Kenya, Tanzánia, Ruanda és Uganda) történetéről, földrajzáról, politikájáról, potenciális terjeszkedéséről, gazdaságáról, terveiről és Magyarországhoz fűződő kapcsolatáról.

2019. X. 8.

Dr. Gubán Pál
(Edutus Egyetem, Turizmus tanszék)

Overtourism – a nemzetközi turizmus fejlődése, ennek pozitív és negatív hatásai a világban

Dr. Gubán Pál az Edutus Egyetem Turizmus Tanszékének adjunktusa, a nemzetközi kapcsolatok szervezője és koordinátora, a külföldi hallgatók mentora. A felsőoktatásban eltöltött több évtizedes tapasztalatszerzés mellett hosszú éveken keresztül volt a Mecsek Tours Idegenforgalmi Kft. kereskedelmi osztályvezetője, majd kereskedelmi és marketingigazgatója. Kutatási témái közé tartozik: a természeti és kulturális ökoturizmus vizsgálata, mint a turizmusfejlesztés egyik lehetséges alternatívája, a magyarországi megyék és térségek turizmus marketing koncepciójának kidolgozása, a turizmus és a fenntartható fejlődés kapcsolatának vizsgálata. Az előadásról: A XX. század közepétől rohamos fejlődés tapasztalható a ma „élménygazdaságnak” is nevezett turizmusban, holott a hagyományos ágazatokhoz képest igen rövid múltra tekinthet vissza. Jól jelzi ezt az 1950-es években regisztrált 25 milliós éves forgalma, amely mostanra meghaladta az 1300 milliót. Kezdetben ezt az ágazatot nem tartották veszélyesnek, rombolónak – a hagyományos ágazatokkal (ipar, mezőgazdaság) való összevetésben, de tömegessé, nagy volumenűvé válásával együtt megjelentek nem kívánt hatásai is. Napjainkra a turisztikai vonzerőkben leggazdagabb, legattraktívabb fogadó területeken a tömeges vendégforgalom ellehetetleníti az ott élő, helyi lakosság mindennapjait. A politikusok, tervezők, fejlesztők, a vállalkozók nem csupán a helyiek érdekeire nincsenek tekintettel, de a fenntartható fejlődés, a fogadó terület és annak erőforrásai teherbíró képességére sem. Az előadás a turizmus fejlesztésének sajátosságaival, előnyeivel és hátrányaival, valamint a tapasztalható – hazánkban ma még csak nyomokban fellelhető – legújabb jelenségekkel foglalkozik.

2019. X. 15.

Mihalovicsné dr. Lengyel Alojzia 
(ny. egyetemi docens, Pannon Egyetem, Veszprém)

A magyar felsőoktatás története 1635-1950 között

Az előadó 1975-ben szerzett német-orosz szakos középiskolai tanári oklevelet a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd 2001-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen doktorált alkalmazott nyelvtudományból. 2000-2009 között a Veszprémi Egyetem (jelenleg Pannon Egyetem) Germanisztikai Intézetének oktatója, 2003-tól egyetemi docense. Oktatott tárgyai: szakdidaktika, nemzetiségi oktatáspolitika, német kultúra, nevelés- és oktatástörténet. Utóbbi témában hosszú éveken keresztül tartott előadássorozatot a hallgatók számára „Fejezetek a magyarországi felsőoktatás történetéből” címmel. 2000 óta a nevelés- és művelődéstörténet tárgykörében mintegy ötven publikációja jelent meg. 2007 és 2009 között a PE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában is oktatott. 2009 óta nyugdíjas. Publikációs tevékenységét továbbra is folytatja; számos helytörténeti munkát recenzált országos kiadványokban, köztük a múlt évben a XXII. kerületi (Budafok-Tétény) monográfiát is. Az előadás bevezető részében szó lesz az első magyarországi egyetemalapítási kísérletekről, valamint a nagy múltú európai egyetemekről, amelyek a magyar diákok peregrinációs célpontjai voltak. A továbbiakban a felsőoktatási képzés diszciplináris irányultságát is befolyásoló gimnáziumi oktatás átalakulásait figyelembe véve – a kronológia rendezőelvét követve – figyelemmel kísérhetjük az egyetem szervezeti felépítésének változásait az 1635-ben alapított Nagyszombati Egyetemtől kezdődően. Különös figyelmet szentel az előadó a felsőoktatás történetében fontos – bölcsészeti, jogi, orvosi, műszaki, mezőgazdasági és közgazdasági – képzések bemutatásának. Részletesebben elemzi a Kiegyezés korának egyetemi reformjait, valamint a korszak egyetemalapítási sikertörténeteit. Kiemelten foglalkozik az 1920-1944 közötti oktatáspolitikai reformokkal, a trianoni békediktátum után az anyaországba áttelepült egyetemek életével, valamint a korszak kultúrpolitikai és tudományfejlesztési programjaival. Végül, az előadás zárásaként villanásszerűen utal a magyar felsőoktatás 1945 utáni változásaira.

2019. X. 22.

Dr. Csanádi-Bognár Szilvia (főiskolai adjunktus, Tomori Pál Főiskola)

Csontváry a filmvásznon

Az ember alkotótevékenysége, kreativitása, nyelve, képzelőereje, mindaz, amit kultúrának nevezünk, az érzettől a mélyszerkezetéig érdekel. Művészetelmélettel és esztétikatörténettel foglalkozom és ezeket a tárgyakat tanítom a Tomori Pál Főiskolán. Az előadásról: Csontváry Kosztka Tivadar legendás alakja a festészet történetének. A legendák egy részéről még életében ő maga gondoskodott, ám az utókor is kreatívan romantizálta a festő figuráját. Első monográfusa, Lehel Ferenc, még dekadens művészként tárgyalja, akit a különcsége és a betegsége tesz alkalmassá az alkotásra, majd a 60-as évektől a szocialista kultúrpolitika által becsben tartott és népszerűsített figura lesz. A róla szóló viták és megemlékezések középpontjában voltaképpen a zseni meghatározása áll, a XX. századi zsenié, akinek a sorsa a meg nem értettség, az elbukás. Ki lehet művész a XX. században, és mit jelent, hogy valakinek tehetsége van? Aki tanult és ismeri a rajz és festőmesterség csínját-bínját? Vagy ez semmit sem ér, ha valaki nem kapott meghívást erre? Külső igazolás kell az alkotás értékéhez, vagy éppen csak erős elszántság? Vajon az válhat művésszé, aki befelé figyel? Vagy épp ellenkezőleg, aki érzékeny kora emberének problémáira? Az előadásban azt vizsgáljuk, hogy Várkonyi Gábor, Huszárik Zoltán és Valló Péter Csontváry-filmjei hogyan vázolják a művész alakját. Milyen szerepet játszanak a film képi világának alakításában a festmények, milyen kliséket használnak, és ezek hogyan viszonyulnak a Csontváry által az írásaiban vázolt zseni jellemzőihez, és egyáltalán a zseniről alkotott elképzeléseinkhez, amelyek mára jócskán halványultak.

2019. XI. 5.

Dr. Daubner Katalin
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola)

A valószínűségszámítás története

Dr. Daubner Katalin a mai nevén Budapesti Corvinus Egyetemen terv-matematika szakon végzett, majd tanári diplomát is szerzett. Tanulmányai befejeztével az Egyetemen matematikát, később mikro- és makroökonómiát tanított. Kandidátusi fokozatának megszerzése után egyetemi docensként és dékánhelyettesként tevékenykedett. A Tomori Pál Főiskola alapító tagja, itt a tudományos rektorhelyettesi teendőket látta el és több tárgyat is tanított, főleg mikro- és makroökonómiát, nemzetközi gazdaságtant, környezet-gazdaságtant, világgazdaságtant. Előadásában a matematika egyik legjelentősebb ágának, a valószínűségszámítás történetével és felhasználási területeivel foglalkozik. A valószínűségszámítás viszonylag fiatal, három és fél évszázados tudomány, amely a véletlentől függő tömegjelenségek eseményeinek törvényszerűségeit kutatja. Kialakulása a szerencsejátékok esélyeinek vizsgálatához kapcsolódott, de ezen túllépve, ma már szinte minden tudományágban, köztük a fizikában, biológiában, orvostudományban, jogtudományban, közgazdaságtudományban is valószínűségszámítási módszereket alkalmaznak bizonyos problémák megoldására.

2019. XI. 12.

N. Pál József 
(sport- és eszmetörténész, ELTE BTK)

Fejezetek a magyar sport történetéből

N. Pál József az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének adjunktusa, József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, 1979-1987 között az Eötvös Collegium Magyar Műhelyének tanára. Kutatási területe a XX. századi magyar irodalom- és eszmetörténet összefüggései, Ady Endre pályája, a népi irodalom és mozgalom története, valamint az irodalom és politika viszonya 1945 után. Hobbija a sporttörténet. A Nemzeti Sportban rendszeresen közöl publicisztikákat. „Magyar sport – magyar sors. Esszék a magyar sport történetéből” című, 2009-ben megjelent kötetében a magyar sport történeti és szellemtörténeti vizsgálódásait teszi közzé. Az előadás a szervezettebb formát a XIX. század második felétől (klubok alakulása, az újkori olimpiai játékok indulása stb.) öltött sportot társadalmi, mentalitástörténeti jelenségként, az önmagunkról való gondolkodás részeként értelmezi. Az egyetemes történelem reánk is vonatkozó hatását három történelmi szeletben – a XIX-XX. század fordulója, tehát a „hőskor”, a hatvanas-hetvenes évek (a vizuális média hozta változások), és a nyolcvanas-kilencvenes esztendők (az informatikai-sportgazdasági forradalom) – igyekszik bemutatni, sok érdekes, akár anekdotikus pillanattal színezve. A cél annak illusztrálása, hogy a sport, létezésünk olyan „nagy elbeszélése”, modellje, ahol mindig ugyanaz – életünk szakrális és „ördögi” szférájának küzdelme – zajlik lényegében, s aminek terepén így minden, öröm és csalódás, siker és bukás, remény és hitvesztés a legszélsőségesebb, egyben legteljesebb formákban átélhető.

2019. XI. 26.

Dr. Hegedűs Rita
(egyetemi tanár, Humboldt Egyetem / Berlin)

Külföldön – magyarul.

A hungarológia dióhéjban

Dr. Hegedűs Rita négy évtizedes gyakorlattal rendelkezik a hungarológia területén. A ma tanító magyar mint idegen nyelv tanárok nagy része az ő keze alatt szerezte meg az élő magyar nyelv tanításának elméleti és gyakorlati alapjait. Az ELTE-n eltöltött majd harminc év oktatói munkáját kiegészíti a PTE-n, a KRE-n és a Berlini Humboldt Egyetemen végzett sikeres munkássága – előadása az itt folytatott kutatásokra és az itt tartott országismereti órákra épül. Előadásának címe: Külföldön – magyarul. A hungarológia dióhéjban. Az elmúlt években a német Klassik Radio elgondolkodtató kérdést intézett hallgatóihoz: mit jelent számukra a haza? A klasszikus zene kedvelői színesebbnél színesebb válaszokat adtak, melyekben mindig felfedezhető volt az erős érzelmi töltet. Érdekes lenne összevetni a válaszokat egy hasonló magyar kutatással, megvizsgálni a hasonlóságokat és különbségeket, melyekből nincs hiány: nemcsak a más-más nemzethez tartozók, de a különböző korszakok is eltérő szempontokat emelnek ki. Mikortól beszélhetünk a mai értelemben vett hazáról, magyarságtudatról; milyen kanyargós úton jutottunk el ennek intézményesített tudomásulvételéig: a magyarságismeretig? Előadásom kiindulópontjául Gragger Róbertnek, a Berlini Magyar Intézet megalapítójának, a „Hungarológia atyjának” programját választottam: hogyan ültette át a gyakorlatba a Klebelsberg Kuno kultuszminiszter által meghirdetett célokat, hogyan sikerült az első világháborúban megtépázott ország külső elismertségét, ezáltal önbecsülését legalább a tudomány porondján helyreállítania. Mik voltak a gyökerek, mit jelent ma hungarológiát tanulni, mit tartogat(hat) a jövő?

2019. XII. 3.

Rumi Imre 
(elnök, Magyar Zarándokút Egyesület)

Magyar zarándokút Esztergomtól Máriagyűdig

Rumi Imre zarándok, építész, a 2009-ben megalakult Magyar Zarándokút Egyesület alapító tagja, jelenlegi elnöke. Előadásában az El Camino-járás közben megfogalmazódott magyar zarándokút gondolatáról, kialakításáról és megvalósításáról, az egyesületi munkáról és a zarándoklatba bekapcsolódás lehetőségeiről tart képes beszámolót. 

2019. XII. 10.

Dr. Lakatos Andor 
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola; levéltárvezető, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár)

Anyakönyvek használatának lehetőségei a családkutatásban

Dr. Lakatos Andor történész, levéltáros, muzeológus 1995 óta a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője, 2010-től a Tomori Pál Főiskola Bölcsészettudományi Tanszékének oktatója. Levéltáros munkája révén, több mint huszonöt éve találkozik rendszeresen a családkutatókkal, szakmai tevékenységében hangsúlyos az egyházi levéltárak anyakönyvi és helytörténeti forrásainak feltárása és bemutatása. 2010 végén, a hazai levéltárak körében elsőként indult internetes tartalomszolgáltatás Kalocsán a dokumentumok digitális képfelvételeivel, majd 2013-ban anyakönyvi adatbázis Kalocsa és szállásai anyakönyvi bejegyzéseinek teljes szövegű átírásával. Előadásáról: Az elmúlt 500 évben nagyon sokat változott az anyakönyvezés módja és az anyakönyvek használata az európai vallási, nemzeti és állami közösségek életében. Milyen típusai voltak az anyakönyveknek? Milyen adatokat találunk bennük? Hogyan használják ezt az örökséget a XXI. században? Az előadás a történeti Magyarország területére koncentrálva keres válaszokat a felvetett kérdésekre.

2019. XII. 17.

Dr. Kissné dr. Budai Rita
(főiskolai tanár, rektor; Tomori Pál Főiskola)

Mona Lisa mosolya – Egy festmény titkai

Kissné dr. Budai Rita művészettörténész tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte művészettörténet-francia szakon, és az 1990-es évek elején egy évet tanult ösztöndíjasként a párizsi Sorbonne-on. 2000-ben megszerezte a doktori fokozatot. Több felsőoktatási intézményben oktatott művészettörténetet, 2010 óta tanít a Tomori Pál Főiskolán. Tantárgyai között az európai képzőművészetnek minden stíluskorszaka szerepel, de szűkebb szakterülete a XIX. és a XX. század festészete. Szakmai tevékenységei közé tartozik a kutatás is, valamint kortárs művészeti kiállítások rendezése és megnyitása. Leonardo da Vinci Mona Lisája a nyugati kultúra emblematikus alkotása, amely azon túl, hogy az egyik legnépszerűbb európai turisztikai célpont, beleivódott a pop-kultúra és a közösségi média világába is. Vajon mi váltotta ki ezt a páratlan népszerűséget? Valóban az érett reneszánsz legnagyszerűbb mesterének legnagyszerűbb festményéről van szó, vagy inkább a mű titokzatossága vonzza és tartja fenn az évszázadok óta rá irányuló figyelmet? Sok érdekességet megtudhatunk a művészről, az ábrázolt hölgyről és titokzatos mosolyáról, valamint a kép hányattatott sorsáról is.

2018. IX. 12.

Dr. habil Ujj András
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola / a hadtudomány kandidátusa, ny. ezredes)

Erdély Bethlen Gábor korában

A Killián György Repülő Műszaki Főiskola befejezését követően repülőtisztként szolgált különböző csapatbeosztásokban, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia elvégzését követően anyaintézményében dolgozott a hadtörténelem tantárgy oktatójaként. 1988-tól dolgozik a polgári és katonai felsőoktatásban. 1993-ban védte meg kandidátusi disszertációját, közben történelemtanári diplomát is szerzett. Az ezt követő években kutatóként foglalkozott a biztonságpolitika számos kérdésével, illetve külszolgálatot és missziós szolgálatot teljesített. Aktív katonai pályafutását a Nemzetvédelmi Egyetem tudományos rektorhelyetteseként fejezte be. A Tomori Pál Főiskolán 2011 decembere óta dolgozik. Előadásáról: A viszonylag rövid életű Erdélyi Fejedelemség a XVII. század elején, Bethlen Gábor uralkodása alatt élte fénykorát. A fiatal állam gazdasági szempontból – korábbi működéséhez képest – meglepően nagy stabilitást mutat, olyan tényező, amely a viharos európai politikai viszonyok között feltétlenül számba veendő, ahol komoly támogatást élveznek a tudomány és a művészetek művelői. Vajon a történelmi „szerencse”, vagy elszánt, tudatos, következetes építkezés eredménye Erdély „aranykora”? Az előadás erre a kérdésre keresi a választ.

2019. II. 26.

Dr. Zsarnóczky Martin
(egyetemi docens; Kodolányi János Egyetem, Fenntartható Gazdaság Intézet, Turizmus Tanszék)

Digitális vásárlási szokások – generációs különbségek

2019. III. 5.

Cseh Gizella, phd
(tanár, újságíró, idegenvezető)

Toll és kard avagy Balassi Bálint emlékezete: „Virtuális” utazás a költő nyomában (életén és költészetén át)

Cseh Gizella magyar nyelv–magyar mint idegen nyelv és kultúra–szlovák nyelv szakos bölcsész és tanár, kulturális újságíró, idegenvezető. Az előadásról: Balassi Bálint a magyar nyelvű líra első világirodalmi szintű képviselője, új költői formák megalkotója. A márciusi emlékezet-felidézés során a költő nyomdokain haladva, az ő nyomait követve nagyvonalakban megismerkedhetünk élete legfontosabb helyszíneivel, illetve felidézzük/felfedezhetjük munkássága egyediségét, különleges értékeit.

2019. III. 12.

Garbóci László
(helytörténész, a XXII. kerületi Mihalik Sándor Helytörténeti Kör vezetője)

Promontor-Tétény az 1848/49. évi szabadságharcban

Garbóci László vagyok és még Budafokon születtem az utolsó pillanatban (1949-ben). Jelenleg nyugdíjas éveimet töltöm, de egyre intenzívebben foglalkozom szűkebb pátriám Budafok és Dél-Buda múltjával, amelyet idestova már több mint 35 éve kutatok. Az előadásról: Az 1849/49. évi forradalom és szabadságharc előzményei. Így kezdődött Promontoron. Újoncozás a településünkön. Adalékok a hétköznapok eseményeihez. Térey Pál honvéd huszárőrnagy szerepe. Görgey főhadiszállása a promontori kastélyban. Legendák a szabadságharc időszakából.

2019. III. 19.

Dr. Csanádi-Bognár Szilvia 
(főiskolai adjunktus, Tomori Pál Főiskola)

Két kastély a 18. századból

Az ember alkotótevékenysége, keativitása, nyelve, képzelőereje, mindaz, amit kultúrának nevezünk, az érzettől a mélyszerkezetéig érdekel. Művészetelmélettel és esztétikatörténettel foglalkozom és ezeket a tárgyakat tanítom a Tomori Pál Főiskolán. Kutatásaim többször tévedtek a 18. század területére, s bár a kastélyművészet nem tartozik ezek közé, az előadásban lelkes rajongóként mesélek két varázslatos magyarországi példájáról. Ennek a századnak a bonyolult kulturális szövetében megannyi, akár egymásnak ellent is mondó stílus és gondolkodásmód él egymás mellett. Pécelen a Ráday-család otthona a korabeli szellemi élet egyik fontos központja volt. Vetített túránk során az épület díszítése a 18. századi főúri ízlés világán túl a mitológia fennkölt, olykor bizarr birodalmába vezet bennünket. Noszvaj kastélya akárcsak egy apró, késő barokk ékszerdoboz, váratlan kincseket rejt. Franciás utalásai, melyek az egykori a tulajdonos férjét, De La Motte ezredest emlékeztették hajdani hazájára, bennünket is francia művek nyomába küldenek.

2019. III. 26.

Dr. Sturcz Zoltán (címzetes egyetemi tanár, BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar)

A magyar nyelv helyzete és státusza a világban

Dr. Sturcz Zoltán az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar-orosz-történelem szakon végzett. Tanulmányai alatt finnugor és művészettörténeti kurzusokat is hallgatott. Nyelvismerete az angol, német, orosz, lengyel, finn, vogul, latin nyelvekre terjed ki. Irodalmi-stilisztikai témából bölcsészdoktori fokozatot, majd nyelvpedagógia-történetből kandidátusi fokozatot szerzett. A BME Nyelvi Intézetének oktatójaként, igazgatójaként, majd a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar oktatási dékánhelyetteseként dolgozott. Oktatási-kutatási területe: szakmai nyelvművelés, szakmai kommunikáció, prezentáció, nyelvpedagógia, gazdaság és nyelvtudás kapcsolata. Előadásában a magyar nyelvnek a világ nyelvei között elfoglalt helyét mutatja be, részben a nyelvi statisztikák tükrében, részben a nyelvi státusz egyéb szempontjait figyelembe véve. Választ keres arra a visszatérő vitára, hogy mi a helye a magyar nyelvnek a kis nyelv – nagy nyelv megközelítésben; továbbá számba veszi, hogy milyen megtartó tények, szempontok, erők szólnak a magyar nyelv jelene és jövője mellett.

2019. IV. 2.

Zugor Zoltán
(vizuális kultúra szakember, képzőművész)

Attila alakja a filmvásznon

Zugor Zoltán (1964) vizuális kultúra szakember. 2012-ben diplomázott Kalocsán, a Tomori Pál Főiskolán, művészettörténet alapszakon, majd 2014-ben mesterszakon, Szegeden, a SZTE-BTK Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet tanszéken. Képzőművészként, könyvillusztrátorként és mint egyéni vállalkozó, portrékarikatúra rajzolóként is tevékenykedik. 1983 óta szerepel kiállításokon, több száz könyvre festett borítóképet és több ezer illusztrációt készített. Publikál és előadásokat tart. Kutatási területe az ornamentikák és népi motívumok, szimbólumok és jelek, valamint a mesék és mítoszok világának együttes értelmezése. Előadásában az ismerethiány, információvesztés és a kiegészítés, értelmezés problematikáját veszi górcső alá és mutatja be, hogy Attilát és a barbár hunokat miként, milyen eszközökkel jelenítik meg 1918-től napjainkig a nagy játékfilmekben, a televíziós sorozatokban és az ismeretterjesztő filmekben. Felhívja a figyelmet arra, hogy a történelmi játékfilmek képesek átalakítani nézeteinket és ismereteinket egy adott korról, egy népről, egy kultúráról. Ismerteti, hogy mennyire hihetünk e filmeknek, és hogy mennyire mondhatók hitelesnek. Rámutat, hogy a korhűség megjelenítésében mennyire veszi figyelembe a filmipar a tudományos kutatások eredményeit és mennyire építkezik toposzokból, sztereotípiákból és sablonokból.

2019. IV. 9.

Dr. Pál Monika Éva 
(főiskolai docens, Tomori Pál Főiskola)

A Brexit: belpolitikai és nemzetközi dimenziók

Dr. Pál Monika Éva az ELTE BTK-n szerzett (angol-történelem-politikaelmélet szak, M.A.)  diplomája után a CEU-n tanult tovább (modern történelem és nacionalizmus tanulmányok, M.A). Doktori fokozatát a Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán kapta kézhez, ugyanitt, a Politikatudományi tanszéke kapta első állását is. 2003-5 között Brüsszelben, az Európai Parlamentben az ALDE frakció állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó bizottságában tevékenykedett politikai tanácsadóként. 2011 óta a Tomori Pál Főiskolán főiskolai docens, a nemzetközi tanulmányok tárgyainak főállású oktatója, 2018 óta szakfelelős. Szakterülete a brit politika, az Európai Unió, a globális világrend alakulása. Az utóbbi időben a brit politikán belül különösen a Brexit témájával foglalkozik, amely témában TV-stúdiók szakértő megszólalója is. Hobbija a művészettörténet és a színház. Előadásáról: A Brexit alapvetően formál(hat)ja át nem csupán a szigetország és a kontinens kapcsolatát, hanem markáns nyomot is hagyhat az Egyesült Királyság belső, politikai  és gazdasági erőviszonyain, alkotmányos berendezkedésén, társadalmi valóságán, attól függetlenül, hogy az Európai Unióból  való kilépés megvalósul-e, és hogy milyen formában megy végbe. Az előadás választ kíván nyújtani a 2016-os referendum okaira, eredményére, felvázolja az Egyesült Királyság előtt álló forgatókönyveket, azok problematikáját és kihatását, majd arra is kitekint, hogy a Brexit egyedülálló, a nemzetközi kapcsolatok dinamikájának természetes jelensége-e vagy korunk unikális tünete.

2019. IV. 16.

Bakos Miklós
(Bakosfa Kft. alapítója és ügyvezetője)

Vállalkozás és társadalmi felelősségvállalás

Bakos Miklós a Bakosfa Kft. tulajdonosaként asztalosüzemet és barkácsboltokat üzemeltet Budafokon és a Móricz Zsigmond körtéren. Budafokon volt ipari tanuló, itt sajátította el az Ülőbútor KTSZ-ben az asztalos szakmát, a mai napig a kerületben él és itt működteti vállalkozását. Egy igazi lokálpatrióta, aki nemcsak az alkalmazottaiért, hanem a kerületért is sokat tesz. Gyermekei a vállalatnál dolgoznak, sőt Bakos úr már most megígérte, hogy az unokájából is kiváló asztalos lesz. Előadásáról: A teljes cég életét áthatja a társadalmi felelősségvállalás, elmondása szerint enélkül már nem is tudná élni a hétköznapjait. Az előadás folyamán megtudhatjuk, hogy a kezdeti egy szatyornyi szerszámból, törzstőkéből hogyan épített egy impozáns vállalatbirodalmat. A cégvezető eddigi munkássága és cége bemutatása által meggyőződhetünk arról, hogy milyen egy felelős vállalkozás a KKV szektorban. Az általa vezetett 45 főt foglalkoztató faipari vállalkozást számtalan kitüntetéssel és elismeréssel díjazták

2019. IV. 30.

Dr. Gellér Katalin 
(tudományos főmunkatárs, MTA Bölcsészettudo-mányi Kutatóközpont, Művészet-történeti Intézet)

Róth Miksa üvegfestészete

Dr. Gellér Katalin művészettörténész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa, a művészettörténet tudomány kandidátusa, a Magyar Szecessziós Társaság elnöke, a Tomori Pál Főiskola docense. Előadásában Róth Miksa páratlan életművének vetített képes bemutatására vállalkozik: A 19-20. század fordulóján reneszánszát élő üvegablak- és mozaikművészetnek Róth Miksa a legjelentősebb és a legismertebb magyar képviselője. Pályáját középkori templomok elpusztult üvegablakainak pótlásával kezdte. Később is számos fővárosi és vidéki templom ólmozott üvegfestményének elkészítése fűződik a nevéhez. 1885-ben alapított műhelye a kiegyezés (1867) és az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte utáni nagy építkezéseknek köszönhetően számos megrendelést kapott. Legismertebb munkái közé tartoznak az Országház, a budai királyi palota Szent Jobb kápolnája, a Zeneakadémia, az egykori Gresham Biztosító székház, a marosvásárhelyi Kultúrpalota üvegablakai és mozaikjai. Külföldi megrendeléseket is teljesített: műhelyében készült például a mexikói Nemzeti Színház Maróti Géza tervezte üvegmennyezete (1910), s a hágai királyi palota Vilma királynő jubileumára készült üvegfestménye. 

2019. V. 7.

Dr. Hegedűs Mihály 
(főiskolai tanár; Tomori Pál Főiskola / a Magyar Könyvvizsgáló Kamara alelnöke)

Az egészségügy problémái napjainkban

Dr. Hegedűs Mihály kutatási területe a rejtett gazdaság alakulása, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási rendszer átalakítási folyamatai és annak hatásai, amiről számos hazai és nemzetközi publikációt is megjelentetett. 2007-től vesz részt az egészségügy kontrollfolyamatainak elemzésében. Dr. Hegedűs Mihály számos felsőoktatási intézményben tart hazai és a nemzetközi számvitelhez kapcsolódó kurzusokat. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara alelnöke, igazságügyi szakértő, részt vesz az egészségügy gazdasági folyamatainak elemzésében. A Tomori Szeniortagozaton „Az egészségügy átalakításának dilemmái” címmel tartandó előadáson az egészségügy finanszírozhatóságát, hatékonyságát, a korfa növekedésből adódó következményeket elemzi. Az egészségügyi ellátás színvonala javul, ugyanakkor a globalizáció, az új technikák megjelenítése, a korfa változása, az emberi erőforrás hiánya jelentős hatással van a hatékonyság, a finanszírozhatóság kérdésére. Az előadás arra keresi a választ, hogy lehet a konszenzus keresése közben hatékony és finanszírozható egészségügyet építeni, hol húzódhatnak a határvonalak az ingyenes és a fizetős egészségügy között.

2019. V. 14.

Dr. Kissné dr. Budai Rita
(főiskolai tanár, rektor; Tomori Pál Főiskola)

Meglepetés-előadás külső helyszínen

Kissné dr. Budai Rita művészettörténész tanulmányait az ELTE-n végezte művészettörténet-francia szakon, és az 1990-es évek elején egy évet tanult Párizsban ösztöndíj segítségével. Az európai képzőművészetnek minden stíluskorszakát tanítja, de szűkebb szakterülete a 19. és a 20. század. Bár az oktatást érzi magához legközelebb, szakmai tevékenységei közé tartozik a kutatás is, valamint kortárs művészek és művészcsoportok kiállításainak megnyitása. Előadásáról csupán annyit árulunk el, hogy olyan művészeti jelenségről fog beszélni, amit mindenki jól ismer, számtalanszor találkozott már vele, ezúttal azonban kicsit más nézőpontból tekinthet majd ezekre az alkotásokra.

2018. IX. 12.

Dr. Bató András
(r. alezredes, XXII. kerületi kapitányságvezető, vendégoktató, Tomori Pál Főiskola)

A bűnügyi helyzet napjainkban és lehetséges változásai

Dr. Bató András közel 25 éve teljesít szolgálatot a Rendőrség hivatásos állományában. 19 évesen lett közterületi egyenruhás rendőr, később bűnügyi területen dolgozott végrehajtóként, majd vezetőként. A rendőrségi hierarchiát bejárva hetedik éve kapitányságvezetőként dolgozik a BRFK XXII. kerületi Rendőrkapitányságon. Rendvédelmi főiskolai diplomája mellett jogász végzettséget is szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetemen bűnügyi szakjogász képzésen hallgató. Kutatási területe a kriminalisztika történelme, annak hatásai a jelenre és a jövőre, valamint a rendvédelmi szervezetirányítási technikák. 2014-től a Tomori Pál Főiskola vendégoktatója.

Előadásában azt vizsgálja, hogy a büntető jogszabályok változásai milyen hatással voltak az elkövetett bűncselekmények volumenére, valamint kitekintést nyújt az elkövetett bűncselekmények adatait illetően. Vizsgálja továbbá az objektív és szubjektív biztonság kérdéseit is.

2018. IX. 19.

PaedDr. Cseh Gizella
(tanár, újságíró, idegenvezető)

Indiai-magyar rapszódia. Amrita Sher-Gil emlékezete

PaedDr. Cseh Gizella magyar nyelv–magyar mint idegen nyelv és kultúra–szlovák nyelv szakos bölcsész és tanár, kulturális újságíró, idegenvezető. Vannak nők, akiknek az élettörténete első pillantásra filmvászonra kívánkozik. Ilyen nő volt Alma Mahler, Greta Garbo, Marlene Dietrich, és ilyen a félig magyar, félig indiai származású festőművésznő (az indiai Frida Kahloként emlegetett) Amrita Sher-Gil „életregénye” is.

Ezen a közös „emlékezet-felidézésen” megismerkedhetünk a 20. század első felének izgalmas, az európai és az indiai mentalitást/hagyományokat sajátosan ötvöző személyiségének életével, világával. Avagy ahogy saját életmottójában minderről ő maga írt/vallott volt: „Indiában tudok festeni. Máshol nem vagyok természetes, nincs kellő önbizalmam. Európa Picasso-é, Matisse-é, Braque-é és másoké. India csak az enyém.”

2018. IX. 26.

Szikra Renáta
(művészettörténész, az Artmagazin szerkesztője)

Kastélyparkok Magyarországon

Szikra Renáta (1969) az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett művészettörténet–angol szakon. Jelenleg az Artmagazin szerkesztője és szerzője. 2005-2007 között a Képzőművészeti Lektorátus Kállai Ernő művészettörténészi és műkritikusi ösztöndíjában, 2008-ban az NKA kutatói ösztöndíjában részesült. Kutatása a kortárs kertművészeti irányzatok feldolgozására és azok hazai megismertetésére irányult. Másik kedvenc témája viszont a kerttörténet, így az előző félévi Kastélylátogatások folytatásában az épületek tágabb környezetét vizsgálva, a leghíresebb magyarországi barokk és tájképi kertekbe kalauzolja a hallgatókat.

2018. X. 3.

Dr. Herbály Katalin
(mérnök-közgazdász, főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola)

A vidéki Magyarország rejtett értékei

Dr. Herbály Katalin mérnök-közgazdász, a Neumann János Egyetem főiskolai tanára, a Tomori Pál Főiskola óraadó tanára. Főállásban mindig a felsőoktatásban dolgozott, de vidéki városokban. Kutatási területe elsősorban a vidéki gazdaság- és közösségfejlesztés. A Magyar-Amerikai Vállalkozási Alapítvány (HAESF) finanszírozásában egy évet töltött kutatói ösztöndíjjal az Amerikai Egyesült Államokban. Előadásában rávilágít a vidék jellemzőire, problémáira, majd felvázolja a lehetséges kitörési pontokat, melyek közül kiemelkedően fontos a turizmus. Bemutat néhány kevéssé ismert vidéki térséget, terméket, értéket, melyek ismerete hozzájárul a magyar turisztikai kínálat bővítéséhez.

2018. X. 10.

Strack Mária (Bosnyák – Magyar Társaság elnöke) – Szirmay Tamás (okl. építészmérnök, Bosnyák – Magyar Társaság alelnöke)

Az első villamostól a városnéző autóbuszokig – A bosnyák-magyar kapcsolatok fejlődéstörténete

Szirmay Tamás, a Bosnyák – Magyar Társaság alelnöke és Strack Mária, a Társaság elnöke Adil Osmanovic, Bosznia-Hercegovina miniszterelnök-helyettese és a Magyar Ökölvívó Szakszövetség főtitkára társaságában a szarajevói bosnyák-magyar bokszgálák egyikén

Az előadókról: Strack Mária pénzügyi, jogi tanácsadó, az első Magyar Lobbi Klub Egyesület alapítóelnöke, számos új projekt kezdeményezője, a Városfejlesztő Társaságok Országos Szövetségének (VÁTOSZ) elindítója, a magyar és a bosnyák gazdasági kamarák tanácsadója, a Bosnyák miniszterelnök-helyettes, kormánytagok és önkormányzatok szakértő-tanácsadója, a Bosnyák – Magyar Társaság alapítóelnöke, a Kállay Béni Tudásközpont (Sarajevo – Budapest) és konferenciasorozat elindítója.

Szirmay Tamás építészmérnök, tervező kutató mérnöki munkáját, majd kandidátusi aspirantúráját követően számos új kezdeményezésben vett részt a rendszerváltás óta eltelt években. Az Antall-kormány kincstári vagyon kezelésének megalapítója, első szakmai irányítója, ezt követően a hazai – különösen a fővárosi – gépkocsiparkolási rendszer megalapítója, a fővárosi parkolás irányítója 17 éven át. Jelenleg a Bosnyák – Magyar Társaság alelnöke, KDNP külügyi szakbizottságának ügyvezetője.

Az előadásról: Egyre divatosabb Horvátországban nyaralni, ugyanakkor a hazai közönség viszonylag keveset tud a Nyugat-Balkánról – még valamennyit a nyaralási élmények kapcsán Horvátországról, netán Szerbiáról is – ugyanakkor a Nyugat-Balkán többi országáról szinte semmit, jóllehet Európa jövőjét tekintve a V4 országok mellett, a velük együttműködő Nyugat-Balkán meghatározó kulcsszereppel bír. A Bosnyák – Magyar Társaság alapítóelnöke és alelnöke röviden bemutatják az egykor szomszédos ország vonzó turisztikai célpontjai mellett a sport, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése terén elért eredményeket és jövőbeni terveket. A Társaság (civil társaság) folyamatosan több éve munkálkodik a két ország közötti sport, kulturális, gazdasági és tudományos együttműködés fejlesztésén, elsősorban illusztris tagságának köszönhetően, akik a hazai kulturális, sport és gazdasági élet közismert személyiségei, valamint a Bosnyák kormány, önkormányzatok, továbbá a sport és kulturális élet illusztris szereplői. Erről az országban és fővárosában végzett hétéves tevékenységről és munkáról kapnak ízelítőt az előadás hallgatói.

2018. X. 17.

Dr. Kruppa Éva
(főiskolai tanár; Tomori Pál Főiskola)

Fordulóponton az Európai Unió?

Dr. Kruppa Éva Ph.D. főiskolai tanár, a magyar felsőoktatás több intézményében tanított 1975 óta. A BGE Külkereskedelmi Karán nemzetközi gazdasági tárgyakat, köztük az EU-hoz kapcsolódó kurzusokat tart angol nyelven is. 2001-2014 között több mint tíz alkalommal oktatta Finnországban Kelet-Közép-Európa integrációját. Vezető oktatóként az Integrálódó Európa I. és II. kötetek több fejezetét írta meg. A Tomori Pál Főiskolával 2006 óta van szakmai kapcsolata, az elmúlt tanévben az intézmény magyar és angol nyelvű képzésében is részt vett. Főbb kutatási területe az EU kohéziós politikája, a határ menti együttműködés, a WTO és a nemzetközi regionális megállapodások. A Tomori Szeniortagozaton „Fordulóponton az Európai Unió?” címmel tart előadást. Ennek keretében azt vizsgálja, hogy az EU fejlődhet-e vagy az együttműködés eddigi eredményei is elvesznek. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a tagországokat súlyosan érintő problémák állami vagy az EU keretei között oldhatók-e meg eredményesebben. Megvizsgálja, hogy az EU intézményeiben milyen változások várhatók 2019-ben, és ezek milyen hatással lesznek az EU fejlődésére (2021-2027) megvizsgálva azt is, hogy Magyarország számára az Unió melyik fejlődési iránya és formája lenne megfelelő.

2018. XI. 7.

Dr. Uzzoli Annamária
(tudományos főmunkatárs; MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont)

Egészség-egyenlőtlenségek Magyarországon

Dr. Uzzoli Annamária földrajztanárként végzett az ELTE Természettudományi Karán 1999-ben, majd szintén ott is szerzett PhD-fokozatot 2004-ben. Jelenleg az MTA KRTK Regionális Kutatások Intézetében tudományos főmunkatárs. Kutatási területe az egészségi állapotban és az egészségügyi ellátórendszer működésében tapasztalható területi különbségek értelmezése. Előadásában egy most folyó kutatás legfontosabb eredményeit mutatja be, amelynek célja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hazai jellemzőinek és akadályainak feltárása. A vizsgálatok során – csapatmunka keretében – az akut miokardiális infarktus ellátási jellemzőit tanulmányozzák statisztikai elemzések és interjúkészítések segítségével.

2018. XI. 14.

Dr. Lakatos Andor
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola; levéltárvezető, Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár)

Családtörténet-kutatás a 21. század elején – Célok, források, eredmények

Dr. Lakatos Andor történész, levéltáros, muzeológus 1995 óta a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője, 2010-től a Tomori Pál Főiskola Bölcsészettudományi Tanszékének oktatója. Levéltáros munkája révén, több mint huszonöt éve találkozik rendszeresen a családkutatókkal, szakmai tevékenységében hangsúlyos az egyházi levéltárak anyakönyvi és helytörténeti forrásainak feltárása és bemutatása. 2010 végén, a hazai levéltárak körében elsőként indult internetes tartalomszolgáltatás Kalocsán a dokumentumok digitális képfelvételeivel, majd 2013-ban anyakönyvi adatbázis Kalocsa és szállásai anyakönyvi bejegyzéseinek teljes szövegű átírásával. A családkutatás iránti érdeklődés időközben egyre erősödött, s a 21. század egyik népszerű „történeti trendjévé” vált. Miért kutatnak családfát az emberek? Hogyan dolgoznak és milyen eredményeket remélhetnek? Milyen hatásai lehetnek ennek a munkának? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat az előadás keretében.

2018. XI. 21.

Dr. Kiss Etele
(művészettörténész, muzeológus; Magyar Nemzeti Múzeum)

A Szent Korona és Európa egysége. A középkori uralmi szimbolika és ennek mai jelentősége

Dr Kiss Etele művészettörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum muzeológusa. Számos nemzetközi kiállítás szervezésében vett részt, kutatási területe a középkori nyugati és bizánci művészet, ötvösség, ezek összefüggései, az uralkodói jelvények, ornamentika. Emellett foglalkozik a középkori európai kultúrák keleti kapcsolataival is. A Károli Gáspár Református Egyetem Szabadbölcsészet szakának előadója, antik és középkori művészetet és kultúrát oktat.

A Szent Koronáról szóló előadásában a keletkezés kontextusait vizsgálja, bemutatva azt, hogy milyen gondolati rendszerek kifejezése legféltettebb emlékünk. A Szent Korona egyedülálló programjának a középpontjában a római birodalomnak, illetve középkori utódainak a hatalom isteni eredetéről és rendjéről szóló tanítása áll, amit kiegészít a magyar királyságnak erre a tanításra adott válasza.

2018. XI. 28.

Garbóci László
(helytörténész, a XXII. kerületi Mihalik Sándor Helytörténeti Kör vezetője)

Budafok az 1950-es években: A várostól a főváros XXII. kerületéig vezető út

Garbóci László vagyok és még Budafokon születtem az utolsó pillanatban (1949-ben). Jelenleg nyugdíjas éveimet töltöm, de egyre intenzívebben foglalkozom szűkebb pátriám Budafok és Dél-Buda múltjával, amelyet idestova már több mint 35 éve kutatok. Előadásom témája Budafok megyei jogú város megszűnése és a Főváros XXII. kerületébe beintegrálódása. Mit jelentett és hozott-e pozitív változást a fővároshoz csatolás az 1950-es években? Ötéves terv, békekölcsönök hatása, ígéretözön, melyek ellenére Budafok Budatéténnyel, Nagytéténnyel egyetemben nem csak szám szerint lett az utolsó kerülete a Fővárosnak. Miért is? (Barlanglakások felszámolása, új szakorvosi rendelő létesítése az egészségügyi helyzet javítására, képzőművészeti alkotások létesítése a XXII. kerületben stb.) Kereskedelmi ellátottság romlása (élelmiszerüzletek szám szerinti csökkenése, vendéglátó egységek megszüntetése, korábbi helyi szokások, ünnepélyek elsorvasztása). Ezek a lakosság érzelmi állapotát, életszínvonalát mind negatívan befolyásolták, amit széles körű propagandával próbáltak ellensúlyozni. A helyi őslakosok leszármazottai joggal érezhették azt, hogy Budafok nem nyert, hanem vesztett a fővároshoz csatolással. Már az ötvenes években felmerült, hogy jobb lenne újra önállósodni, ám ez az évek múlásával egyre reménytelenebbé vált.

2018. XII. 5.

Fejes László
(nyelvész; MTA Nyelvtudományi Intézet)

Miért gondoljuk, hogy finnugor? – A magyar nyelv eredetéről

Fejes László 1973-ban született Budapesten. A Miskolci Egyetemen magyar nyelv és irodalom, az ELTE-n cseh és finnugor szakos diplomát szerzett. PhD-fokozatát az ELTE BTK uráli nyelvészeti doktori iskolájában szerezte, disszertációját az uráli nyelvek szóösszetételeiről írta. Az MTA Nyelvtudományi Intézetében több kisebb finnugor nyelv számítógépes morfológiai elemzőjének fejlesztésében vett részt. Az intézetből való eltávolítása után a Nyelv és Tudomány (nyest.hu) ismeretterjesztő hírportál felelős szerkesztőjeként, majd eladó-pénztárosként dolgozott. Jelenleg az MTA Nyelvtudományi Intézetében folyó „A magánhangzó-harmónia mintázatainak kísérleti és elméleti vizsgálata” (NKFI 119863) projekt keretében az uráli nyelvek magánhangzó-harmóniáit vizsgálja. Az előadás azt mutatja be, hogy a nyelvtörténészek miért tartják a magyart uráli (finnugor, ugor) nyelvnek, milyen módszereket és elveket használnak a nyelvek nyelvcsaládba sorolásakor, illetve egyáltalán mit értenek azon, hogy egy nyelv egy másiknak rokona, vagy egy adott nyelvcsaládba tartozik.

2018. XII. 12.

Dr. Kissné dr. Budai Rita
(főiskolai tanár, rektor; Tomori Pál Főiskola)

Karácsony a festészetben

Dr. Kissné dr. Budai Rita művészettörténész tanulmányait az ELTE-n végezte művészettörténet–francia szakon, és az 1990-es évek elején egy évet tanult Párizsban ösztöndíj segítségével. Az európai művészetnek minden stíluskorszakát tanítja, de kedvenc időszaka a 19. század vége, amikor a képzőművészetben nagyon sokféle stílus élt egy időben. Bár az oktatást érzi magához legközelebb, szakmai tevékenységei közé tartozik a kutatás is, valamint a kortárs művészek és művészcsoportok kiállításain tartott megnyitóbeszédek. Előadásában a mindenki által jól ismert karácsonyi történet képzőművészeti megjelenítéseit mutatja be, hangsúlyt helyezve a különböző szimbolikus elemek jelentésére és azok forrására. Művészettörténeti, ikonográfiai, bibliatörténeti és teológiai szempontok mentén elemzi a különböző korszakokból származó, különböző stílusban és technikával készült Krisztus születése-ábrázolásokat.

2018. II. 14.

Dr. Hegedűs Mihály
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola, a Magyar Könyvvizsgáló Kamara alelnöke)

A nyugdíjrendszer átalakításának kérdései

Dr. Hegedűs Mihály kutatási területe a rejtett gazdaság alakulása, az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási rendszer átalakítási folyamatai és annak hatásai, amiről számos hazai és nemzetközi publikációt is megjelentetett. 2007-től vesz részt az egészségügy kontrollfolyamatainak elemzésében. Előadásában a nyugdíjrendszer átalakításának szükségszerűségével foglalkozik. Véleménye szerint a szolidaritási, kiegyenlítő mechanizmusok leépítése rövid távon ugyan hozhat látszólagos eredményt, de hosszú távon csakis a konzervatív családmodell erősítése, az átgondolt migráció lehet a jövő nyugdíjrendszer átalakításának egyik kulcseleme.

2018. II. 21.

Dr. Kissné dr. Budai Rita
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola)

Kastélylátogatások Magyarországon

Dr. Kissné dr. Budai Rita művészettörténész tanulmányait az ELTE-n végezte művészettörténet-francia szakon, és az 1990-es évek elején egy évet tanult Párizsban ösztöndíj segítségével. Az európai művészetnek minden stíluskorszakát tanítja, de van egy kedvenc időszaka: a 19. század vége, amikor nagyon sokféle stílus élt egy időben. Szakmai tevékenységei közé tartozik a kutatás is, mégis inkább az oktatást érzi magához legközelebb. Mivel férje is művészettörténész, közös utazásaik óhatatlanul művészettörténeti célpontokra irányulnak. Előadásában olyan magyarországi, kevéssé ismert kastélyokat és egyéb műemlékeket mutat be, melyek könnyen elérhetők, és művészettörténeti szempontból rendkívül jelentősek.

2018. II. 28.

Dr. Bató András
(r. alezredes, XXII. kerületi kapitányságvezető, vendégoktató, Tomori Pál Főiskola)

Az államigazgatás, a közigazgatás és a rendvédelem gazdasági aspektusai

Dr. Bató András közel 25 éve teljesít szolgálatot a Rendőrség hivatásos állományában. 19 évesen lett közterületi egyenruhás rendőr, később bűnügyi területen dolgozott végrehajtóként, majd vezetőként. A rendőrségi hierarchiát bejárva hetedik éve kapitányságvezetőként dolgozik a BRFK XXII. kerületi Rendőrkapitányságon. Rendvédelmi főiskolai diplomája mellett jogász végzettséget is szerzett a Szegedi Tudományegyetemen. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetemen bűnügyi szakjogász képzésen hallgató. Kutatási területe a kriminalisztika történelme, annak hatásai a jelenre és a jövőre, valamint a rendvédelmi szervezetirányítási technikák. 2014-től a Tomori Pál Főiskola vendégoktatója.

A kriminalisztika sajátossága, hogy a modern technológiák megjelenése mellett – melyek hatással vannak a bűnügyi munka és rendvédelem fejlődésére is – a „régmúlt” technikái és eszközei ugyanolyan sikerrel használhatóak ma is, hiszen a bűncselekmények (ráadásul hasonló vagy ugyanolyan formában) minden korszakban jelen vannak. Mottója: „Múltunk tükre – jövőnk záloga”.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság alapítási éve 1881. Ekkor döntöttek egy állami rendőrség felállításáról Pest-Budán, melynek indoka az volt, hogy a kiegyezést követően gazdasági fellendülés kezdődjön Magyarországon. Ennek legfőbb gátja a közbiztonság siralmas állapota volt. A megalapított Budapesti Rendőr-főkapitányságból aztán lett egy országos szintű szervezet, mely megszilárdította a közrendet és közbiztonságot, a befektetők így megérkezhettek, melynek köszönhetően aztán kézzelfogható gazdasági fellendülés is tapasztalható volt. A korszak társadalmi felépítésére jellemző volt, hogy még személyazonosító okmányok és nyilvántartás sem volt az országban. A Magyar Rendőrségen dolgozó szakemberek voltak azok, akik a társadalmi rétegződés feltételrendszerét megalapították, és Európában úttörőként alkalmaztak különböző személyazonosítási módszereket, technikákat, melyek aztán nemcsak a bűnfelderítésben, hanem az állami irányítás egyéb eszközében is helyet kaptak, és ez kihatott a gazdaság fejlődésére is. Előadásában a történelmi kitekintésen és tanulságain túl megjeleníteni azt az érdekes kérdést is, hogy bármily hihetetlen, de szükségünk van a bűnre, a bűnözésre, mert enélkül a fejlődés lehetőségét dobjuk el magunktól.

2018. III. 7.

Zugor Zoltán
(vizuális kultúra szakember, képzőművész)

A Balaton mítoszai és képi ábrázolásuk

Zugor Zoltán képzőművész (1983 óta szerepel kiállításokon), könyvillusztrátor (több száz könyvre festett borítóképet, több ezer illusztrációt készített), portrékarikatúra rajzoló (jelenlegi fő tevékenysége), szabadbölcsész, vizuális kultúra szakember (2012-ben diplomázott alapszakon Kalocsán és 2014-ben mesterszakon Szegeden). Publikál és előadásokat tart. Kutatási területe az ornamentikák és népi motívumok, szimbólumok és jelek, valamint a mesék és mítoszok világának együttes értelmezése.

„A Balaton mítoszai és képi ábrázolásuk” című előadásában a történeteken és a képeken kívül megismerhetjük ezen mítoszok kialakulását, változataik sajátosságait, a különböző értelmezéseket. A jelentés és a jelenlét kultúrán keresztül pedig megérthetjük a mítoszok lényegét és képi megjelenítésük problematikáját.

2018. III. 14.

Sándor Kata
(közgazdasági mesekönyvíró)

Közgazdaságtanról ovisoknak és kisiskolásoknak – egy mesekönyv bemutatása

Sándor Kata édesanyaként és háromszoros boldog nagymamaként osztja azt az általánosan elfogadott álláspontot, miszerint a gyermek közösségi tudatának alapja már iskolás kora előtt kialakul abban a környezetben, ahol nevelkedik. A család feladata, hogy felkészítse a gyermeket a kor kihívásaira, hogy társadalmi, gazdasági, pénzügyi és környezettudatos szemléletben nevelje őt. Nehéz és felelősségteljes feladata ez a szülőknek, nagyszülőknek, nevelőknek, amiben segíteni kell őket. Sándor Kata közgazdasági mesekönyvíróként szeretne csatlakozni a segítők csapatához, ezért ír a fenti témákból mesekönyveket. Előadásában ezekből a mesékből mutat be néhányat, és mesél nekünk keletkezésük körülményeiről.

2018. III. 21.

Dr. Kővágó Györgyi
(főiskolai docens, Tomori Pál Főiskola)

Húsvét előtt: Generációk a konyhában

Dr. Kővágó Györgyi okleveles közgazdász, diplomáját 1995-ben szerezte a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának gazdálkodási szakán. Azóta oktat a felsőoktatásban marketinghez kapcsolódó tárgyakat. Kutatási területe a mikro- és kisvállalkozások marketingtevékenysége. A Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Doktori Iskolájában 2016-ban szerezte meg doktori fokozatát.

A trendkutatás a marketing egyik fontos területe a piaci változások megértésében. Gyakorló háziasszonyként elég sok időt töltök a konyhában, illetve tanulmányozom a gasztroökonómiai trendeket. Előadásomban arra keresem a választ, hogy a különböző generációk esetében milyen gasztrotrendek azonosíthatók, hogyan hasznosíthatók ezek egy család életén belül.

2018. IV. 4.

Garbóci László
(helytörténész, a XXII. kerületi Mihalik Sándor Helytörténeti Kör vezetője)

Budafok a II. világháború éveiben: 1939-1945

Garbóci László Budafok megyei jogú város önálló életének utolsó esztendejében született, másfél évvel fiatalabb öccse már Budapesten. Érdeklődését a múlt iránt anyai nagymamájától kapta, hiszen az ő édesapja Budafok nagyközség bírája volt az 1910-es években. Középiskolás korában egy káprázatos tudású, nagyszerű történelemtanártól további inspirációt kapott a múlt kutatásához. Lányai középiskolába kerülésekor kezdett el igazán intenzíven foglalkozni Dél-Buda történetével. Levéltárazás, idős, nyolcvanon túli személyek személyes felkeresése, szakemberekkel történt konzultációk eredményeként jutott olyan ismeretekhez, melyeket szívesen megoszt az érdeklődőkkel, akár séták, akár előadások alkalmával. „Budafok a második világháború éveiben: 1939-1945” című előadása hosszú évek gyűjtőmunkájának eredménye. Hogy mi is történt a településen ezalatt az öt esztendő alatt, azt ilyen formában leírva még sehol nem olvastuk, nem is olvashattuk. Igen idős emberek visszaemlékezései, csak a család számára írt történetek, egyházi személyek feljegyzései, némi levéltári adatok képezik az előadás alapját.

2018. IV. 11.

Dr. Rechnitzer János
(egyetemi tanár, iskolavezető, Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola)

A városkutatás új módszerei és lehetőségei

Dr. Rechnitzer János regionális kutatóként dolgozik a Széchenyi István Egyetemen, ahol a Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolát vezeti. Kutatási területe a gazdaság és a társadalom térbeli folyamataira irányul. Így vizsgálta az innovációk térbeli terjedését, a területi politika alakulását itthon és Európában, s az utóbbi időben a városfejlődés érdekli. Azt elemzi, hogy a város mint rendszer alakulását, fejlődését milyen tényezők formálják. Ezeket együttesen területi/városi tőkének nevezhetjük, amiben a gazdaság, a társadalom, az intézmények, s mindezek kapcsolatai megtalálhatók. Ezeknek a rendszeralkotóknak a tartalmát, elemzési módszereit, belső és külső kapcsolatait fogja előadásában bemutatni. A száraz tudományosságot sok-sok példával, illusztrációval oldja fel, s be kívánja vezetni a hallgatókat a városkutatás izgalmas rejtelmeibe, s ezzel talán segítséget adhat a településük folyamatainak megértéséhez!

2018. IV. 18.

Dr. Ujj András
(főiskolai tanár, Tomori Pál Főiskola)

Főiskolánk névadója, Tomori Pál és a mohácsi vész

Dr. habil Ujj András főiskolai tanár, a hadtudomány kandidátusa, ny. ezredes a Killián György Repülő Műszaki Főiskola befejezését követően repülőtisztként szolgált különböző csapatbeosztásokban, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia elvégzését követően anyaintézményében dolgozott a hadtörténelem tantárgy oktatójaként. 1993-ban védte meg kandidátusi disszertációját, közben történelemtanári diplomát is szerzett. Az ezt követő években kutatóként foglalkozott a biztonságpolitika számos kérdésével, illetve külszolgálatot és missziós szolgálatot teljesített. Aktív pályafutását a Nemzetvédelmi Egyetem tudományos rektorhelyetteseként fejezte be. A Tomori Pál Főiskolán 2011 decembere óta dolgozik. Előadásáról: Az 1526-os mohácsi csatát hazánk egyik tragikus, a nemzet sorsát évszázadokra meghatározó eseményeként, mintegy önálló aktusként őrzi az emlékezet, Tomori Pál érsek nevét pedig szorosan összekapcsolja e vesztett ütközettel. Hiba lenne azonban, ha nem vizsgálnánk azon események sorát és kapcsolódásait, amelyek ide vezettek, és amelyek egy hajdan erős, önálló királyság marginalizálódását okozták. És az sem tanulság nélkül való, hogyan vált e tragikus eseménysor tragikus sorsú szereplőjévé a végvári lovastisztből lett főpap, akinek egyébként eseményekben gazdag életéből mindössze egyetlen napot szoktunk megemlíteni.

2018. IV. 25.

Kisari Károly
(Down Egyesület elnöke, ügyvezetője)

A változás jó. Rejtett kincsek.

Kisari Károlyt a saját életében történt változások ösztönözték arra, hogy egy civil ügyet próbáljon meg sikeressé tenni. Közgazdászként vesz részt folyamatokban az egészségügy és az oktatás területén, fogyatékossággal élők érdekeit képviselve. For-profit szektorból érkezett ide, így a megszokotthoz képest még mindig vannak újszerű ötletei. Mottója: az élet megoldja magát.”

2018. V. 2.

Dr. Zsarnóczky Martin
(egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem)

A magyarországi egészségturizmusról egy kérdőíves felmérés tükrében

Dr. Zsarnóczky Martin a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Kutatási területe az egészség- és idősturizmus kapcsolatának vizsgálata. Jelenleg egy 500 fős mintavételen alapuló idősügyi kutatást irányít Nagykanizsán, amelynek célja az idősek boldogságfaktorainak feltérképezése. Korábban hasonló témában a sikeres öregedés faktorait elemezte. Budafokhoz is van kötődése, mivel gyönyörű felesége budafoki születésű. Előadásában a korábbi kutatások érdekességeit emeli ki és olyan megvilágításban szemlélteti az érdeklődők számára, amelyekhez példa alapú magyarázatok is társulnak.

2018. V. 9.

Halász Levente
(tudományos munkatárs, Miskolci Egyetem)

Burma – Lassú, de biztos nyitás útjára lépett Földünk egyik legzártabb országa

Halász Levente terület- és településfejlesztő geográfus, földrajztanár és idegenvezető. Az ELTE Földtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje, a Miskolci Egyetem és a Kodolányi János Főiskola munkatársa, a Városkutató Tudományos Műhely alapító tagja. Főbb kutatási területei az egykori szocialista iparvárosok fejlődési útjai és válságkezelési stratégiái, a Balkán-térség társadalmi, politikai és gazdasági változásai és a magyar fiatalok emigrációjának jellemzői. A tudományos munka mellett fő időtöltése az utazás. Eddig a Föld 5 kontinensének 56 országában járt, többek között Délkelet-Ázsia talán legautentikusabb államában, Burmában. Előadásában Délkelet-Ázsia eme rejtett kincsét kívánja bemutatni minél tágabb szemszögből. Többek között mesél a kétezer aranyozott sztúpáról, a pagodáról híres Baganról, a 7 milliós nagyvárossá duzzadt, a brit koloniális építészet gyöngyszemeit felsorakoztató egykori fővárosról, Yangonról, az úszó kertekről és falvakról elhíresült Inlei-tóról, valamint az annak partján élő, nyakukat rézlemezkékkel meghosszabbító padaung asszonyokról és az intha népcsoport halászairól.